90 éve áll Verseghy
Ferenc szobra a Tisza-parton
1934. szeptember 30-án ünneplők
sokasága töltötte meg a Tisza Szálló mögötti akkori Dr. Tóth Tamás parkot. Ekkor leplezték le
Szolnok szülöttének, Verseghy Ferenc tudós költő szobrát.
Maga a szoborállítás
története azonban 90 esztendőnél messzebbről datálódik. A szolnoki főgimnázium
Verseghy Önképző Köre még az 1898/1899. tanévben szervezett gyűjtést, hogy a
névadójuknak emléket állítsanak. A tanulók által felajánlott kis összegekből,
az iskolai hangversenyek szerény belépti díjából, valamint további adományokból
kívánták a szobor költségeit előteremteni.
M. kir. állami főgymnasium értesítője
Két évvel később az iskola egyik
volt növendéke, Vértes József 30 oldalas tanulmányt adott ki e mozgalom
támogatására „Verseghy Ferenc emlékezete” címmel. A könyv címlapján is
olvasható, hogy "e könyv árából befolyó tiszta jövedelem a Szolnokon
felállítandó Verseghy emléké lesz."
A vármegye sem
tétlenkedett, 1902 tavaszán 200 koronát szavazott meg szoborállítás céljára a
testület közművelődési alapjából, egyúttal adományozásra szólította fel a
vármegye községeit is. Így 1914-re több mint 2000 korona gyűlt össze szoboralapba.
A megalakult szoborbizottság a gimnázium előtti téren ki is jelölte az emlékjel
helyét. Sajnos azonban az I. világháború kitörése, a hadikölcsön, aztán a
háborút követő súlyos infláció két évtizedre meghiúsította az emlékjel
megvalósítását.Damjanich János Múzeum gyűjteményeÚjabb lendületet az
ügynek Verseghy hamvainak hazaszállítása adott 1931 őszén. A szolnoki Verseghy
Ferenc Irodalmi Kör tűzte zászlajára a szoborállítást. Az első adomány Másik
Andor nevéhez fűződik, és újból megmozdult Szolnok diáksága is. A második
pénzadomány ugyanis a Felsőkereskedelmi Iskola Kemény László vezette
önképzőkörétől érkezett. A gondolatot felkarolta Szolnok képviselő-testülete és
polgárai is. A megajánlástól a megvalósulásig közel két esztendő telt el.
1934. szeptember 30-i
ünnepség ragyogó napsütésben, hatalmas tömeg részvételével zajlott le. A
Himnusz elhangzása után Kiss Gábor, a Verseghy Ferenc Irodalmi Kör ekkori
főtitkára mondott ünnepi beszédet.
Kiss Gábor
Az ünnepség zárásaként Kissné Tóth Lenke
szavalta el "Emlékezés a Magyar Hárfásra" című saját szerzeményű
költeményét.
Ezt követően Császár Elemér egyetemi tanár, a Petőfi Társaság
alelnöke és dr. Tóth Tivadar adta át a szobrot, melyet a város nevében Kerekes
Sándor városi főjegyző vett át.
Az emelvényen dr. Császár Elemér. Korabeli képeslap
A Szózat hangjai után a vendég irodalmi
társaságok, a helybeli hatóságok, egyletek, intézmények, iskolák helyezték el az
emlékezés virágait. A szolnoki tisztelőkön kívül a Magyar Tudományos Akadémia, a
Kisfaludy-Társaság, a Petőfi Társaság képviselői, valamint a fehérruhás pálos
rendi szerzetesek is részt vettek az eseményen. Emelte az ünnepély fényét az
éppen Szolnokon tartózkodó Hanauer Árpád István püspök személyes megjelenése
is. Az ünnepséget a Tisza Szállóban társasebéd követte, melyen újabb tartalmas
felszólalások hangzottak el. Ebéd után a társaság egy része Verseghy Ferenc
sírjánál tett látogatást.
Az ünnepséget a rádió is
közvetítette és a Magyar Filmhíradó is készített róla filmfelvételt. Így a szolnoki
Verseghy-szobor leleplezéséről az egész ország értesülhetett.
összeállította Károly Nóra
A 2024. szeptember 24-én levetített diaelőadás anyaga [PPT]