2024. szeptember 25., szerda

„[…] Forrjon rá a szobrod a hazai rögre! Forrjon össze szíved szívünkkel örökre!"

90 éve áll Verseghy Ferenc szobra a Tisza-parton

1934. szeptember 30-án ünneplők sokasága töltötte meg a Tisza Szálló mögötti akkori Dr. Tóth Tamás parkot. Ekkor leplezték le Szolnok szülöttének, Verseghy Ferenc tudós költő szobrát.

Maga a szoborállítás története azonban 90 esztendőnél messzebbről datálódik. A szolnoki főgimnázium Verseghy Önképző Köre még az 1898/1899. tanévben szervezett gyűjtést, hogy a névadójuknak emléket állítsanak. A tanulók által felajánlott kis összegekből, az iskolai hangversenyek szerény belépti díjából, valamint további adományokból kívánták a szobor költségeit előteremteni. 

M. kir. állami főgymnasium értesítője

Két évvel később az iskola egyik volt növendéke, Vértes József 30 oldalas tanulmányt adott ki e mozgalom támogatására „Verseghy Ferenc emlékezete” címmel. A könyv címlapján is olvasható, hogy "e könyv árából befolyó tiszta jövedelem a Szolnokon felállítandó Verseghy emléké lesz."


A vármegye sem tétlenkedett, 1902 tavaszán 200 koronát szavazott meg szoborállítás céljára a testület közművelődési alapjából, egyúttal adományozásra szólította fel a vármegye községeit is. Így 1914-re több mint 2000 korona gyűlt össze szoboralapba. A megalakult szoborbizottság a gimnázium előtti téren ki is jelölte az emlékjel helyét. Sajnos azonban az I. világháború kitörése, a hadikölcsön, aztán a háborút követő súlyos infláció két évtizedre meghiúsította az emlékjel megvalósítását.

Damjanich János Múzeum gyűjteménye

Újabb lendületet az ügynek Verseghy hamvainak hazaszállítása adott 1931 őszén. A szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör tűzte zászlajára a szoborállítást. Az első adomány Másik Andor nevéhez fűződik, és újból megmozdult Szolnok diáksága is. A második pénzadomány ugyanis a Felsőkereskedelmi Iskola Kemény László vezette önképzőkörétől érkezett. A gondolatot felkarolta Szolnok képviselő-testülete és polgárai is. A megajánlástól a megvalósulásig közel két esztendő telt el.

1934. szeptember 30-i ünnepség ragyogó napsütésben, hatalmas tömeg részvételével zajlott le. A Himnusz elhangzása után Kiss Gábor, a Verseghy Ferenc Irodalmi Kör ekkori főtitkára mondott ünnepi beszédet. 

Kiss Gábor

Az ünnepség zárásaként Kissné Tóth Lenke szavalta el "Emlékezés a Magyar Hárfásra" című saját szerzeményű költeményét. 

Ezt követően Császár Elemér egyetemi tanár, a Petőfi Társaság alelnöke és dr. Tóth Tivadar adta át a szobrot, melyet a város nevében Kerekes Sándor városi főjegyző vett át. 

Az emelvényen dr. Császár Elemér. Korabeli képeslap

A Szózat hangjai után a vendég irodalmi társaságok, a helybeli hatóságok, egyletek, intézmények, iskolák helyezték el az emlékezés virágait. A szolnoki tisztelőkön kívül a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy-Társaság, a Petőfi Társaság képviselői, valamint a fehérruhás pálos rendi szerzetesek is részt vettek az eseményen. Emelte az ünnepély fényét az éppen Szolnokon tartózkodó Hanauer Árpád István püspök személyes megjelenése is. Az ünnepséget a Tisza Szállóban társasebéd követte, melyen újabb tartalmas felszólalások hangzottak el. Ebéd után a társaság egy része Verseghy Ferenc sírjánál tett látogatást.

Az ünnepséget a rádió is közvetítette és a Magyar Filmhíradó is készített róla filmfelvételt. Így a szolnoki Verseghy-szobor leleplezéséről az egész ország értesülhetett.

összeállította Károly Nóra

A 2024. szeptember 24-én levetített diaelőadás anyaga [PPT]

2024. szeptember 6., péntek

90 évvel ezelőtt, 1934 szeptemberében avatták fel Szolnokon Verseghy Ferenc szobrát

2024 szeptemberében két rendezvénnyel is megemlékezünk a 9 évtizede történt ünnepségről.
Szeptember 24-én 16 órától tagtársunk, Károly Nóra eleveníti fel vetített képes előadás keretében az 1934-ben felállított szobor történtét a Verseghy Ferenc Könyvtárban.


Szeptember 30-án 10 órakor, az esemény kerek évfordulójának napján pedig koszorúzásra várjuk az emlékező szolnokiakat.