2023. november 10., péntek

Összefüggések (játékos bolyongás a helyi kultúrtörténetben)

Amikor az idén [2023] a Verseghy Kör újra indításának 30. évfordulóját idézzük fel, Szurmay Ernő 100. születésnapját üljük. Biztos vagyok benne, hogy erre a majdani egybeesésre ő nem gondolt, amikor 70 éves korában ilyen nemes cselekedetre szánta el magát. Évfordulók gyakorta tűnnek fel a láthatáron, csak észre kell venni őket. Minden bizonnyal leginkább akkor figyelünk fel rájuk, ha valami közünk van hozzájuk. Ilyenkor összefüggésbe is kerülhetnek egymással, iránymutatásra képes útjelzővé válhatnak számunkra. (De talán játszani is szabad.)

Az év kezdetén minden a Himnuszról szólt, mert 200 éves lett. 

Ha a csekei magányában Kölcsey nem írta volna meg vagy netalán másra használja fel a papirost, most minden bizonnyal Vörösmarty Mihály Szózatát énekelnénk. 

Amikor a Szózat 100 éves volt (1937-ben), Szegeden a Dugonics Társaság (1) ülésén dr. Csekey István jogászprofesszor tartott ünnepi előadást róla – kitérvén a finn-ugor kapcsolatokra is. Pár évtizeddel azelőtt gyermekként még a (Csekey-)kertben (2) hancúrozott – Szolnokon. (A 20-as években a tartui egyetemen professzorkodott, illetve az észtországi Magyar Tudományos Intézetnek volt az igazgatója. A jogtudomány mellett a finn-ugor kapcsolatok is érdekelték. 1931-ben tért haza – Szegedre.)   

A most (január 19-én) 100 éves Szurmay Ernő 1990-ben a JÁSZKUNSÁG-ban (3) arról is megemlékezik, hogy:

„Az önálló életét megkezdő Verseghy Ferenc Irodalmi Körben az első jelentősebb székfoglalót 1931. január 17-én dr. Csekey István, a dorpati Magyar Tudományos Intézet igazgatója, a város szülötte tartotta. A finn-magyar rokonságról szólva említést tett arról, hogy Verseghy is kereste az együttműködést a finn tudományos élettel, s az erre vonatkozó több mint 100 éves levelét a helsinki egyetem könyvtárában meg is találta.” 

Csekey professzor – mint a DÉLMAGYARORSZÁG (4) beszámol róla – csak 1935 októberében „foglalt széket” magának a Dugonics Társaságban – „Liszt Ferenc magyarsága” című, nagy tapssal fogadott előadásával. Amikor a Szózat 100 éves volt (1937-ben) Szolnokon is tartott előadást „Új világ felé” címmel, mert lelket kellett lehelni az épp akkor „átoksúly alatt sorvadozó” Verseghy Körbe (5). Mert 

„Az nem lehet, hogy ész, erő és oly szent akarat hiába…”

A 100 éves Szurmay Ernő pedig 1993-ban, azaz éppen 30 esztendővel ezelőtt vett nagy lélegzetet és életre keltette Körünket… (Tartsuk is életben!)

feljegyezte Jakatics Árpád, a Verseghy Kör tagja


1 A Verseghy Körrel rokon lelkületű társaság. (Verseghy Ferenc és Dugonics András is kortársak és „rokon lelkek”.)

2 A szolnoki református templom kertjét nevezik így 2016 óta.

3. Jászkunság 36.évf.4.sz.85.p.

4. Szegedi napilap

5. 1937-ben „…hosszú szünet következett a kör tevékenységében. Ennek oka bizonyára összefüggésben volt a Városháza tisztikarát megrostáló korrupciós botránnyal.” (Szurmay Ernő) A Dugonics Társaság jeles tagjai jöttek segíteni. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése