Nekrológ

82. életévében 2012 májusában elhunyt tagtársunk, Valkó Mihály. A Verseghy Gimnázium nyugdíjas pedagógusa és a megyei napilap újságírója, egykori főszerkesztő-helyettese, film- és színikritikus, aki több évtizedes munkásságáért számos elismerésben részesült (pl. Táncsics Mihály díj 2011; Zagyvarékas díszpolgára 2009; megyei Prima díj 2008) .

Cikkek tőle és róla a megyei könyvtár katalógusában >>>

2011 decemberében elhunyt Pápayné Kemenczey Judit (1936-2011), a Verseghy Kör ügyvezető elnöke, nyugdíjas könyvtáros, könyvtárigazgató és pedagógus,

a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt és Ezüst Pelikán-díj kitüntetettje

Betkowski Jenő tudós tanár emlékére

Betkowski Jenő tudós tanárnak állítottunk emléket 2010. január 28-án a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. Iskolai tevékenysége túlmutatott a pedagógusi gyakorlaton. Élen járt a diákok nemzeti öntudatát erősítő kezdeményezésekben. Emellett énekkart is szervezett, s már akkor rendszeresen publikálták értekezéseit. 

A tiszai fahajózás legismertebb kutatója a Verseghy Irodalmi Körnek is tagja volt.

A felavatott emléktábla a gimnázium, a Verseghy Kör és Szolnok Város Önkormányzatának közös tisztelgése Betkowski Jenő életműve előtt.

Archív felvétel a gimnázium évkönyvéből

Az emléktáblát leleplező Szurmay Ernő (Forrás: Helyi Téma Online)

Szolnoki mártír költők emléktáblája

A két világháború között Szolnokon élt és alkotott költők közül négyen, akik közül többen újságíróként is szolgálták a szolnoki kultúra ügyét, tragikusan fiatalon távoztak el. Sorsukat a származásuk köti össze. Zsidóságuk miatt a vészkorszak áldozataivá váltak.

Munkásságuk előtt tisztelegve jelent meg 2005-ben Szurmay Ernő válogatásában egy antológia, mely Orosi József, Rusznák Sándor, Szolnoki Ernő és Tabán Gyula verseit és műfordításait mutatta be.

2010 szeptemberében pedig a szolnoki mártírköltők emlékére márványtáblát állítottunk az egykori Zsidó Imaház (ma TiszapArt Mozi) falán.

 

 

(Károly Nóra felvételei - Verseghy Kör)

K. Tóth Lenke emléke (2)

2009-ben a Verseghy Gimnázium épületében is emeltünk márványtáblát K. Tóth Lenke tiszteletére, aki rendhagyó módon az akkor még fiúgimnáziumban érettségizhetett és élete végéig hálával emlékezett az iskolára. A dombormű alkotója Pataky Béla szobrászművész. Az avató ünnepségét megtisztelte jelenlétével dr. Pápay Dénes, K. Tóth Lenke unokaöccse is. Pillanatképek egy gazdag élet lapjairól címmel irodalmi összeállítással emlékeztek meg a költőnőről az iskola diákjai.

Emléktábla (Kósa Károly felvétele)

K. Tóth Lenke emléke (1)

Kissné Tóth Lenke (1909-1982) pedagógus és költő, aki a Verseghy Irodalmi Körben is fontos tisztséget viselt.

Móra Ferenccel állt rokonságban. K. Tóth Lenke édesanyja Móra Julianna, az író testvére. Debrecenben szerzett tanári diplomát, majd szülővárosában kezdett el tanítani egy általános iskolában. A helyi közélet egyik kiemelkedő személyisége lett. Elbeszélései, versei nemcsak a helyi lapokban (Szolnoki Tükör, Jászkunság), hanem országos orgánumokban is megjelentek. A Verseghy Irodalmi Körnek titkára, majd főtitkára volt. Az egyesület számos rendezvényén látta el a háziasszonyi feladatokat.

Emlékére születésének 100. évfordulója alkalmából a Verseghy Kör márványtáblát helyezett el Aradi úti szülőháza homlokzatán 2009. április 30-án. Az avató beszédet Szurmay Ernő, a Kör tiszteletbeli elnöke mondta el. A költőnő portréja címmel pedig beszélgetésre került sor a megyei könyvtárban, ahol bemutatásra került K. Tóth Lenke műveiből összeállított, a könyvtárral közös kiadványunk is.

K. Tóth Lenke

Szolnok, Aradi út 2. (Kósa Károly felvétele)

Verseghy Ferenc születésének 250. évfordulója (3)

1972 óta öt évente kerül megrendezésre a Verseghy Emlékülés a megyei könyvtár szervezésében. A Verseghy Kör megalakulása óta bekapcsolódik a szakmai program lebonyolításába. Szurmay Ernő, a megyei könyvtár egykori igazgatója és Pápayné Kemenczey Judit, a könyvtár gyermekrészlegének vezetője is tartott előadást a konferencián. Később mindketten a Verseghy Kör elnökségének tagjai lettek. 2007-ben Szurmay Ernő a Verseghy-kultusz szolnoki történetét foglalta össze a kerek évforduló alkalmából. A Verseghy Kör által meghirdetett középiskolai pályázat eredményhirdetésére is sor került.

Verseghy Emlékülés 2007-ben

Szurmay Ernő (Takáts Béla felvétele)

Verseghy Ferenc születésének 250. évfordulója (2)

Az évfordulós ünnepség másik jelentős eseménye volt a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár főhomlokzatán felavatott márványtábla a szolnoki születésű tudós emlékére. Verseghy Ferenc születésnapján, minden év áprilisában kerül megkoszorúzásra az emléktábla.

Az avatás napja (Takáts Béla felvétele)

A 2009-es megemlékezés (Csabai István felvétele)

Verseghy Ferenc születésének 250. évfordulója (1)

A Damjanich Múzeumban kialakított Szolnoki Panteon emléktábláinak avatásakor a Kör tagjai is rendszeresen jelen vannak. Maga a Verseghy Kör szorgalmazta a Panteon Bizottságnál, hogy 2007-ben a költő születésének 250. évfordulója alkalmából Verseghy Ferencről készült dombormű is bekerülhessen a szolnoki kötődésű halhatatlanok társulatába. Az arcél megformálására Simon Ferenc szobrászművészt kérte fel a Verseghy Kör és a papköltő nevét viselő megyei könyvtár. A dombormű másolatát a könyvtár épületében helyezték el.

A múzeumban elhelyezett dombormű

A másolat a könyvtár bejáratánál

 

Kiss Gábor Emlékbizottság

Az egyesület kezdeményezése volt 2005-ben a Kiss Gábor Emlékbizottság megalakítása, Szurmay Ernő elnökletével.

Költőként és a két világháború jelentős közéleti személyiségeként is tisztelt Kiss Gábornak, aki egyesületünk elődjének, a Verseghy Irodalmi Körnek elnöke is volt, emléktáblát kívántunk állítani Szolnokon a Szabadság tér 2. számú házon, ahol a költő élete utolsó éveiben lakott.

A márványtábla felállítására 2006 januárjában került sor.

Kiss Gábor

Emlékjelek

A Verseghy Kör más intézményekkel és egyesületekkel szoros kapcsolatot ápol. Az együttműködés eredménye nemcsak a színes rendezvényekben nyilvánul meg, hanem számos emléktábla állításával és gondozásával maradandó nyomot hagy Szolnok város életében.

Rendezvénysorozatok

Az Irodalmi Kör hagyományainak megfelelően a Verseghy Kör rendes tagságának feltétele egy székfoglaló előadás megtartása, ahol az új tagok - tárgyi és műfaji megkötöttség nélkül - a maguk tudományterületét vázolják fel az érdeklődőknek.
A Verseghy Körnek Szurmay Ernő lett az első elnöke. Másik kiemelkedő egyénisége pedig a nemrég elhunyt Pápayné Kemenczey Judit, aki alapító tagja és több évig ügyvezető elnöke volt az egyesületnek. A nyugalmazott könyvtáros a nevéhez fűződő Verseghy nyelvművelő verseny tapasztalatairól számolt be székfoglalójában még 1995. őszén. A felújított székfoglalók megtartásán túl a kör általában havonta szervez előadásokat.
A Verseghy Kör várostörténeti előadássorozata 1994-ben indult el Városházi esték címmel. Az elnevezés arra is utal, hogy ezeknek a rendezvényeknek alkalmanként a Szolnok Városi Önkormányzat ad otthont. A hivatal a közgyűlés dísztermét átengedi a kör részére, hogy itt egy-egy estén feleleveníthessék Szolnok történetét és mindennapjait.
 
A Szolnokiakról szolnokiaknak alcímet viselő rendezvénysorozat keretében a város múltbeli jeles polgárainak, alkotóinak életútját ismerhette meg a hallgatóság.

A Templomaink elnevezésű egyháztörténeti és a Bemutatkozunk című iskolatörténeti sorozatban pedig lelkészek, intézményvezetők, szakemberek és közéleti személyiségek számolnak be munkájukról és helyi kutatásaikról.

Kísérő műsorral színesítve a meghívott előadó tárgyalását iskolai irodalmi színpadok és énekkarok is rendszeresen felléptek ezeken a programokon.

Kezdetek

Verseghy Ferenc helyi kultuszának ápolása az 1920-as években alakult és személyéről elnevezett Irodalmi Kör 1949-es megszüntetése óta is töretlen maradt Szolnokon. Kiadványok születtek a tudós névadó tiszteletére, tudományos ülések és diákok számára rendezett kulturális programok biztosították, hogy Verseghy neve és munkásságának eredménye fennmaradjon.
A rendszerváltás után sorra alakultak országszerte a civil szervezetek. Kezdetben ezek elsősorban azoknak az egyesületeknek az újjászerveződései voltak, amelyek az 1940-es és '50-es években kényszerültek megszakítani tevékenységüket. Szolnokon is több non-profit kulturális szervezet alakult. Köztük is a legelső a Verseghy Kör.
 
1993-ban, Szurmay Ernő vezetésével megalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozata és ezzel egy időben elérkezett az idő egy olyan helyi társadalmi egyesület alapítására is, amely az elődjének tekintett Irodalmi Körhöz hasonlóan a város alkotó értelmiségét, a város polgárait összefogó kulturális szervezetként működhet.
 
Az ugyanabban az évben megalakult Verseghy Kör alapszabályai lefektetésekor is épített az elődök hagyományaira. Az egyesület természetesen vállalta a Verseghy-kultusz ápolását. A Verseghy Ferenc nevével jelzett programok, tevékenységek segítését és gondozását.
Amíg azonban az Irodalmi Kör a város akkori tollforgatóit tömörítette, akik a magyar irodalom népszerűsítésén fáradoztak, addig az utódszervezet már szélesebbre tárja kapuit. Az irodalmon és a nyelvi hagyományokon kívül más művészetek, illetve tudományágak művelőinek is teret kíván adni.
Tagjainak kreativitására építve, sajátos eszközökkel segíteni kívánta Szolnok értékeinek feltárását és népszerűsítését. Ezzel is erősíteni igyekszik a szolnokiak identitástudatát, a lakóhelyhez való ragaszkodását.

A kör önkéntes civil szervezet, amely tudományos ülések, várostörténeti és székfoglaló előadások rendezését bonyolítja le a lokálpatrióta tagsága és az érdeklődők nagy örömére több mint tíz éve.
 
Az eredményes munkában a megyei könyvtár, a Verseghy Gimnázium, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozata, a TIT és a Damjanich Múzeum, valamint a megyei és városi önkormányzat is egyaránt támogatja.
Ezen szervezetekkel közösen szervezi a Verseghy-életmű mélyebb feltárást szolgáló tudományos üléseket, és a Verseghy életével összefüggő jeles évfordulók megünneplését. Ezen túl a névadó műveihez kapcsolódó irodalmi és nyelvészeti pályázatokat hirdet meg, bonyolít és jutalmaz. 

A kör emblémája Gácsi Mihály munkája